HIRDETŐ

Névnap

2016. június 25. szombat
Vilmos, Maxim
A Nap kel 04:51-kor,
nyugszik 20:55-kor.

Holnap
János, Pál
napja lesz.

INFO

Numarul unic pentru
apeluri de urgenta este 112

 112

 

Facebook Like Box

Esztelnek az egykori Kézdiszék, a mai Kovászna megye északkeleti sarkában fekszik a Keleti-Kárpátok hegylábánál, alsó része sík területen, felső fele szűk erdős völgyben.

LATNIVALOKESZTELNEK

 Esztelnek nevét a szlávoktól örökölte, és csak következtetni lehet arra, hogy legelős, pásztoros, majoros helyet jelenthet. Az azonban bizonyos, hogy neve és fekvése is egykori szláv településre utal.

 A székely betelepítés előtt ugyanis elszórtan, a hegylábvonulatokban szláv telepek voltak. Ezt igazolják a máig is fennálló szláv nevek az egykori Kézdiszéken: Polyán, Dálnok, Gelence stb. A szlávok azért húzódtak a rejtett völgyekbe, hegyaljakba, hogy ne essenek a hadi utak közelébe. Így védték magukat, hiszen kevesen voltak, és mint Benedek Fidél atya Esztelnek műemlékeiről szóló írásában megjegyzi: a szláv nem is olyan harcos nép.  Kézdiszékre, így Esztelnekre is a székelyek betelepítéssel érkeztek a 13. század elején a belső-székelyföldi településekről, amelyek a Székelyudvarhely—Marosvásárhely—Medgyes háromszögében feküdtek.

ESZTELNEKIKEP-FRAME

 A székelyek betelepítése egyrészt azért történt, mert ez a határszéli terület gyéren lakott volt, és a központi hatalom be akarta népesíteni. Másrészt a betelepítést királyi telepítési rendelkezés hozta magával. II. Endre (András) király diplomája (Andreanum, 1224) a Szászföld határát úgy jelölte ki, hogy ez belenyúlt az akkori székely településekbe is, mivel keleti határát Barót képezte. A területbe eső székelyeket a szászoknak adott területekről kitelepítették, egyik részük itt telepedett meg Kézdiszéken. A Kézd nevet magukkal hozták Segesvár közeléből, Szászkézd vidékéről.

 Így kerültek a székelyek Esztelnek községbe is, ahol a kis számú szláv népességet magukba olvasztották, a szláv helynevet azonban átvették és megtartották.