IMAGE GALLERY

HIRDETŐ

Névnap

2016. október 1. szombat
Malvin
A Nap kel 06:49-kor,
nyugszik 18:30-kor.

Holnap
Petra
napja lesz.

INFO

Numarul unic pentru
apeluri de urgenta este 112

 112

 

Facebook Like Box

Esztelnek, Kézdivásárhelytől 13 km-re, a Nemere-hegység előterében nyújtózik. Olyannyira a Kézdiszék szélén települt a falu, hogy tőle északra és keletre a Kárpátokon innen nincs is több helység.

esztelnekikepek_00.jpgesztelnekikepek_000.jpgesztelnekikepek_01.jpgesztelnekikepek_02.jpgesztelnekikepek_04.jpgesztelnekikepek_05.jpgesztelnekikepek_06.jpgesztelnekikepek_07.jpgesztelnekikepek_09.jpgesztelnekikepek_10.jpgesztelnekikepek_12.jpgesztelnekikepek_13.jpgesztelnekikepek_14.jpgesztelnekikepek_15.jpg

 Lakói a belső székelyföldi őstelepüléstől elkülönülten, később jöttek Kézdiszékre, a XIII. század elején telepítették be őket. A gyéren lakott területet, a központi hatalom akarta benépesíteni, királyi rendelkezéssel. A betelepítés akkor 35 falut foglalt magába. Amelyik székely ág a településkor Esztelneket kapta, az ott talált kevés szláv lakosságot is magába olvasztotta, de a szláv település nevét átvette, és megőrizte.

ESZTELNEK TELI HONAPOKBAN_01.jpgESZTELNEK TELI HONAPOKBAN_02.jpgESZTELNEK TELI HONAPOKBAN_03.jpgESZTELNEK TELI HONAPOKBAN_04.jpgESZTELNEK TELI HONAPOKBAN_05.jpgESZTELNEK TELI HONAPOKBAN_06.jpgESZTELNEK TELI HONAPOKBAN_07.jpgESZTELNEK TELI HONAPOKBAN_08.jpgESZTELNEK TELI HONAPOKBAN_09.jpgESZTELNEK TELI HONAPOKBAN_10.jpgESZTELNEK TELI HONAPOKBAN_11.jpgESZTELNEK TELI HONAPOKBAN_12.jpgESZTELNEK TELI HONAPOKBAN_13.jpgESZTELNEK TELI HONAPOKBAN_14.jpg

 Az ősi falu az erdős völgyben, az Esztelnek patak mentén húzódott. 1332-ben a pápai dézsmák nyilvántartásában Iskulnuk néven szerepelt.

Esztelnek lakossága a történelem folyamán, határőr-katonai szolgálatot teljesített. 1807-ben Esztelneken 44 jobbágy és   zsellér élt, 20 birtokos szolgálatában. A 17-18. században a jobbágy és zsellérsorban élők szokás szerint uruknak hetente 1-2 napot dolgoztak marhával vagy gyalogszekérrel. A XX. század első évtizedeiben az esztelnekiek életét jelentősen megváltoztatták a közbirtokossági erdők és legelők. Ezek járultak hozzá a létfenntartás alapjainak biztosításához, amit az állattartás és a földművelés egészített ki.

1904-ben létesült az első fűrészgyár, majd még kettőt építettek. Az addig állattartó gazdák áttértek a fuvarozásra. A földművelés szerényebb körülmények között zajlott, a rossz minőségű termőföldek és fejletlen eszközök miatt.

Az 1900-as évek elején kezdett teret hódítani az iparosodás. A hajdan központi szerepet betöltő falu lakói, nehéz életkörülményekkel küszködtek. A lassú, de fokozatos átalakulás és fejlődés valamint a ferences papok tanítása, újítása pozitívan hatott a lakosság életszemléletére és mindennapi életére is. Gyökeres változás 1945 után következett be. 1948-ban államosították, majd felszámolták a fűrészgyárakat, 1953-ban megalakult a társas gazdaság, 62-ben a mezőgazdasági termelőszövetkezet. Ugyanebben az évben villamosították a falut és megnyitották az orvosi rendelőt.

 Az 1968-as megyésítéskor a falu hátrányos helyzetbe került, megszűnt a közigazgatási-központ szerepe, a 8 km-re fekvő Kézdiszentkereszthez csatolták. Az igazi fellendülés 1989 után következett be, nagy hatással bírt a falu életére az 1992-ben létesített nadrággyár. A falu lakosságának jelentős része itt dolgozik.

 A település valamint a hozzá tartozó Kurtapatak és Gyertyános, 2005 decemberében Esztelnek községként újra visszakapta önálló státusát. 

 

Esztelneken még most sem merül ki az építészeti műemlékek sora, a látogatónak feltétlenül meg kell néznie a Szacsvay házat is.

 A faház 1702-ben épült fenyőrönkökből, Szacsvay Ferenc építette. Az építészeti emlék, a híres Szacsvay család fészke volt. Az ősi házban ma Köntczey József nyugalmazott agrármérnök él, aki félő gonddal őrzi ősei hagyatékát. Köntzey jelenleg az 1993 márciusában létrehozott Szacsvay János Alapítvány elnökeként tevékenykedik. Gondozza az ősi házat, melynek pincéjében kezdték el a lőporgyártást Szacsvay Jánosék. Az ő emlékére állították az emlékművet ezen a telken. A 306 éves öreg ház mestergerendájának feliratában az 1702 évszám mélyített faragású grafikai jele választja el Francis Szacsvai és Kata Sükösd nevét. A tornácos gerendaház tetőgerince hajlott, zsindelyfedél borítja. A házat az 1960-as években nyilvánították műemléképületnek.

    A falu északi felében az Esztelnek patak partján van egy kút, amelyet Jézus kútnak neveznek, a falu leghíresebb forrása, a középkorban búcsújáró hely volt. A helyiek gondosan kirakták kővel, mindössze másfél méter mély. A kút gémes ága kristálytiszta vizében nézegeti magát.

 Megtisztelő nevét azért kapta mert a nép gyógyhatást tulajdonít neki, úgy tartották, hogy megszünteti a fejfájást és szédülést. A természet jótékony adományát, szívesen párosították az Úr ajándékával. Az idős emberek elmondása szerint a kút vize a legnagyobb szárazságban sem apadt el, még akkor sem mikor felső Esztelnek népe onnan hordta a vizet, az 1946-os szárazság idején, mivel a falu kútjai kiszáradtak. Régebben egy imola, vagyis kápolna állt mellette, írott történet nincs róla, a falu azonban úgy tartja, hogy szent ez a hely. A kápolna helyét kereszt jelzi, amit György Hugó ferences barát állított 1978-ban.

 Esztelnek nemcsak műemlékeire, híres szülötteire is méltán büszke. A Szacsvayiak mellett itt született Nagy Mózes, az évszámot pontosan nem ismeri az utókor, a feltételezések szerint 1630 körül. 15 éves koráig szülőfalujában nevelkedett, valószínűleg a ferenceseknél tanult, majd Nagyszombatra került. 28 éves korában Bécsben szentelték pappá. Hazatérése reménytelennek tűnt, így az ifjú pap misszionárius munkát vállalt, a törököktől megszállt Dunántúlon. Vasváron és Nagykanizsa környékén volt plébános, 25 egyházközségben látta el a papi teendőket. 1647-ben engedélyt kapott György Esztergomi érsektől, hogy hazatérjen, azzal a megbízással, hogy vezesse a Szentföldi plébániákat. Hívei körében nagy szeretetnek és megbecsülésnek örvendett.

 Egész életét a katolikus hit megerősítésére tette fel. Éleslátásával nagyon gyorsan rájött arra, hogy sürgősen iskolára van szükség mégpedig olyanra, ahonnan papok kerülnek ki, 1680-ban iskolát alapított, melynek vezetését olasz származású mesteratyák végezték, de mellettük világi tanítók és tanárok is oktattak. Az iskolában elemi ismereteket és humán órákat adtak elő. A szabályzatot maga Nagy Mózes állította össze 1681-ben.

Nagy Mózes szekerével, zsákjaival nagyon gyakran gyűjtött és koldult ruhát, vásznat, posztót és élelmiszert növendékei részére. Az iskolát később bővítette, bentlakást is emeltek, addig a diákok családoknál laktak. Nehézséget okozott az is, hogy az olasz oktatók nem ismerték el a magyar nyelvet. Az 1690-es években a legjelentősebb katolikus tanintézetként működött Erdélyben, 16 évig működött Esztelneken, onnan Kézdivásárhelyre költözött. Nagy Mózes a papi teendői mellett, kiválóan helyt állt az iskola irányításában is.

Missziós útjai során 1709 februárjában megbetegedett, Zágonban hunyt el, földi maradványait, végakarata szerint a Kantai templomba vitték.

    A Kézdivásárhelyi Nagy Mózes elméleti liceum diákjai és tanárai az Alsó esztelneki, temető melletti terecskén tiszteletük jeléül egy kettős emlékkopját emeltek az iskola alapító emlékére. A kopjafát István Sándor faragta, 1994-ben. Ugyancsak Nagy Mózes emlékére valamint az iskola fennállásának 300. évfordulójára helyeztek el márványtáblát, a felső iskola falán 1980-ban.

    Az esztelneki temető bejárata mellett az első és második világháborús hősök tiszteletére emeltek emlékoszlopot.

    A Művelődési otthon előtt látható a község Millecentenáriumi emlékkopjája, ezt Biró Gyula, Jancsó Zoltán és Köntzey József készítették 1996-ban.

    A település központjában lévő emlékparkban áll az 1848-49-es hősök emlékműve, ezt Vetró András tervezte.

  A Magyar államiság és kereszténység 1000 évfordulója tiszteletére kettős emlékkeresztet állítottak 2005 augusztusában. A kőből készített 3-as halmon álló 3 méter magas emlékkereszt hiánypótló szándékkal kapott helyet a díszparkban. A keresztek Biró Gyula helyi faragómester munkái.

    Ugyancsak helytörténeti érték a ferencesek síremlékei. A zárda melletti temetőkertben helyezték el P. Benedek Fidél rendtörténész, az erdélyi ferencesek tartományfőnökének síremlékét, valamint annak a hat védtelenül elhurcolt vértanúnak az emlékkeresztjét, akiket a bevonuló románok magukkal vittek 1916-ban. A régi kolostorban több mint 200 esztendő alatt 37 ferences rendtag hunyt el, és nyugszik a rendi temetőben. A régi sírok eltűntek, de a ferencesek neveit három különálló sírkövön megőrizték.

 Esztelneken érdemes meglátogatni a falumúzeumot is, Varga Katalin diákjai segítségével hozta létre, először az iskolában rendeztek kiállítást, majd az egyre gyarapodó gyűjtemény a helyi művelődési házban kapott helyet, ott működik ma is.

 Esztelnek valóban gyönyörű természeti környezetben fekvő település. A házakig lehúzódó erdő pihentető sétákra, kirándulásokra, közösségi programokra ad lehetőséget, mindezt  kristálytiszta levegőt biztosít. A barátságos környezetet,  vendégszerető emberek lakják.

 

A visszanyert szabadság, az öntudatra ébredő közösségi érzés, amelyeknek Esztelneken történelmi gyökerei voltak, 1989 után azonnal célul tűzte ki az önállósulást. És ez 16 év után 2005 decemberében végre sikerült.

 Varga Attila polgármester szerint sok követelménynek kell megfelelniük, de a legfontosabb célt: a lakosság életkörülményeinek javítását, az élhető Esztelnek megteremtését soha nem téveszthetik szem elől. Esztelnek ezer esztendős történelme alatt ezer érvet gyűjtött össze, hogy most bátran, kételyek nélkül vághasson bele az újbóli önálló életbe.