BIOVILL ESZTELNEK

IMAGE GALLERY

HIRDETŐ

Névnap

2017. december 13. szerda
Luca, Otília, Lúcia
A Nap kel 07:30-kor,
nyugszik 16:00-kor.

Holnap
Szilárda
napja lesz.

INFO

Numarul unic pentru
apeluri de urgenta este 112

 112

 

Facebook Like Box

 Esztelnek legértékesebb és legrégibb műemléke az alsó-esztelneki katolikus templom. A régi templomot még az Árpádházi királyok idejében építették, a későbbi bővítéssel és a stílus-jegyek változtatásával is a település legrégibb és legimpozánsabb épülete maradt a mai napig.

ESZTELNEKI KOLOSTOR TEMPLOM.jpgESZTELNEKI PLEBANIA TEMPLOM.pngJEZUS KUTJA.jpg

 A Szent Simon és Júdás-Tádé apostolok védelmébe ajánlott templom Székelyföld erődtemplomai közé tartozik. Az 1332-es tizedjegyzék szerint az egyházközség János nevű papja 16 banálissal járult hozzá az egyházi intézmény fenntartásához. Ez azt jelenti, hogy az akkori idők egyik legjelentősebb egyházközségének volt a temploma. Az egyházközség kezdettől fogva három településből tevődött össze: Esztelnekből, Kurtapatakból és Csomortánból.

A történészek azt feltételezik, hogy a II. András által, 1224 táján idetelepített székelyeknek épült a templom, román stílusban. A feltételezést megerősíti a templomhajó északi oldalán lévő ívsora és az Árpádkori keresztelő kút, amelyek a XIII-XIV. századból származnak.

 A mai templom külső több, XV. századra jellemző gótikus elemet őriz. 1958-ban fedezték fel és bontották ki a vakolat alól a gótikus ajtó és ablakkereteket, valamint a töredékesen megmaradt szentségfülkét, amelyen virágdíszes motívum látható. A diadalív felirata az első javítás időpontjának 1523-at jelöli meg.

A templomot kerítő falak, valamint a bejárati torony együttese érdekes keveréke a háromszéki és csíkvidéki templomokat körülvevő cinteremfalaknak. A templomtól különálló, a XIX. század első felében épített barokk, hagymakupolás torony háromszéki jellegzetességnek tekinthető, az alacsony lőréses cinteremfalak pedig a csíki templomokéhoz hasonlítható. 

Az 1567-ben öntött esztelneki harangot Orbán Balázs is megemlíti a Székelyföld leírása című nagyértékű munkájában. 1635-ben újabb javításra került sor, akkor építették a ma is álló sekrestyét. A cinteremfal is feltételezhetően 1635 körül épült.

 A szentély gótikus boltozatát az 1802-ben bekövetkezett földrengés után nem állították vissza. 1838-ban újabb földrengés sújtotta az épületet. A károkat 1839-ben javították ki. E két földrengés és az őket követő javítások jelentős mértékben megváltoztatták a templom külső és belső képét.

Az 1958-ban szakszerűen helyreállított templomot az 1977-es természeti katasztrófa ismét megrongálta. A lehullott vakolat alól freskótöredékek kerültek elő. Egyetlen figurális alak vehető ki tisztán: az áldó főpap.

A vázlatszerűen, erős kontúrral megrajzolt, vékony freskótechnikával készített falfestmény korát nem tudták meghatározni.

A töredékek a XVI. századra utalnak, a gelencei, kőröspataki festményekkel mutatnak rokonságot. A templom másik értéke, festett kazettás mennyezete, ez Szendrei József munkája 1786-ból.

 Esztelnek másik építészeti értéke az egykori Szent György kápolna volt. A keresztény középkor egyik legkedveltebb szentje Szent György volt, Esztelnek is a vértanút tisztelők sorába tartozott, tiszteletére kápolnát emeltek. A kápolna építésének idejéről nincsenek pontos adatok, ami biztos, hogy 1648-ban már állt.  A csúcsíves templomok virágzásának idejét figyelembe véve, valószínű, hogy a XV. században emelték. A kápolna közvetlenül a zárda déli oldala mellett állt, a későbbi zárdával összeépítették.  A feljegyzések és visszaemlékezések szerint legfőbb ékessége az 1750-ben készült „Esztelneki Madonna” volt, amit a csíksomlyói Szűzanya szobrának mintájára készítettek, a kegytárgy az épület leégése után a futásfalvi kegytemplomba került. 1921-ben ugyanis minden a lángok martalékává vált.

1936-ban a sekrestyét nagyjából rendbe hozták, itt tartották a miséket. Később a zárda kertjében levő iskolát alakították át miséző helyé. A hívek örültek, hogy ismét templomuk van és szívből segítettek az újrakezdésben. Az új templomtorony 1980-ban készült.

 Esztelnek egy ferences kolostorral is büszkélkedhet. 

A szerzetesek 331 évvel ezelőtt jelentek meg Esztelneken, az első formásabb kolostort a Szent György kápolna mellett, fából építették fel. A földszintesen épült zárdából ma is tanúskodik egy feliratos gerenda: „Ez a ház épült nagyon tisztelendő Szebelébi Betalan úr erdélyi püspöki helynök pártfogásával 1690 október 1-én”. Az építkezést az esztelneki születésű P. Nagy János, az iskolaalapító  Nagy Mózes testvéröccse vezette.

1678-ban a háromszéki protestánsok arra hivatkozva, hogy az erdélyi törvények szerint csak a csíksomlyói és mikházi kolostorokat engedélyezik, az esztelneki ferences barátok elűzését követelték. Mikes Kelemen háromszéki főkapitány – aki a ferencesek pártfogója volt – megvédte őket. A kőből épült emeletes zárda építése 1750-ben fejeződött be. Hamarosan kulturális központtá vált, gimnázium és bentlakás működött benne 50 éven keresztül, ahol a környékbeli gyermekek tanultak. Mivel a fiatalság nagy számban jelentkezett, szükség volt segítségre, paptanárokra. Itt építették az első állandó színházat, ahol a tanulók iskoladrámákat adtak elő. A zárda, a templommal együtt 1921. december 23-án leégett.

 Minden értéke a könyvtárral és a kéziratokkal együtt a lángok martaléka lett. A romok helyén új épületet akartak építeni. A tervrajz elkészült. A zárda tagjai Kurtapatakon, a községi bíró házánál kaptak menedéket, majd nemsokára házat béreltek Esztelneken. Próbálkoztak a mentéssel, javítással de végül kilenc esztendővel az égés után a zárda elnéptelenedett. A zárda kertjét, földjét a falubeli gazdák használták. Az elköltözött ferencesek, egy harangocskát kivéve mindent magukkal vittek. Az egykori négyzetalakú zárdának csak a keleti részét építették újra, a templomot, melynek falai még álltak, lebontották, a harmincas években a tornyot is. 

A régi zárdára egyedül az eredeti alakban fennmaradt kettős sekrestye emlékeztet, mely az épület legrégebbi része volt. Ma ebédlőül és konyhául szolgál. Az égésből megmenekült egy díszes sekrestye-szekrény, egy 17. századi oltár, valamint a már említett faragott gerenda. Még áll a templom északi fala, és a kőkerítés.

    A kommunizmus ideje alatt nehéz életük volt a ferenceseknek. 1951 augusztusában egy nap alatt az összes erdélyi ferencest elfogták. 1956-ban kezdték lassan szabadon engedni őket, Esztelneken 13-an maradtak, a többieket más plébániákra vagy rendi templomokba helyezték. Ma egyetlen ferences atya, Páter Tarziciusz él a zárdában.